Egyedül csinálom. Nincs ügynökség, nincs 12 fős „kreatív csapat", és nincs projektmenedzser, aki továbbítja az e-mailedet egy másik projektmenedzsernek.
Csak én vagyok – és őszintén szólva így szeretem. Ami hajt: egy fájdalmasan jó szépérzék, és egy maximalizmus, amit már a háziorvosom is aggódva figyel. Ha egy szín egy árnyalattal nincs a helyén, azt szinte fizikailag érzem, és addig nem nyugszom, amíg a helyére nem kerül.
A technológiát – az AI-t, a kódot, a rendszereket – nem bámulom, hanem használom. Eszközök a kezemben, hogy a fejemben élő képet pontosan, makulátlanul kirakhassam a képernyőre. Mintha lenne egy zenekarom, csak hangszerek helyett pixelekkel és rendszerekkel játszik.
Mit jelent ez neked? Hogy nem egy sablont kapsz egy futószalagról, hanem egy ember teljes figyelmét, aki kínosan büszke minden leadott munkájára. Olyat csinálok, amit szívesen kitennék a saját falamra is. Ilyet, hidd el, még nem nagyon láttál.
És ne ijedj meg a „megszállottság" szótól: nem vagyok ijesztő, csak alapos. Kedves, közvetlen, és tényleg érdekel, hogy a vállalkozásod sikerüljön. Egyelőre egyedül nyomom – ha egyszer jön a csapat, szólok, de addig is minden munkán az én nevem és a hírnevem van.
